Dalszöveg:
(Paksi E., Wéber A. - Paksi E.)
Eltaszít, átölel: nem tudhatod,
eltakart szemekkel látja a gondolatod.
Szállhat az imádság: hiába szép,
gyakran hazugság hódítja asszony szívét.
Mennyi mélység, mennyi csúcspont,
néha öröm, néha csak gond.
Refrén:
Fortuna csókja,
oly keserű, mégis édes.
Mindenki álma,
nagy titok: mire képes...
A sötét hófehér, az érték mennyit ér?
Gyengéden kegyetlen: nem értheted.
Kortalan, időtlen: játja az életedet.
Eldob vagy felemel: ez nagy kérdés.
Eltakart szemével: sors ő, vagy szemfényvesztés?
Mennyi mélység...
Refrén:
Fortuna csókja...
