Egymásra nőnek a percek Zajlik a történelem Fogyó időm így fordul ellenem Fiatal színű homlokomon Árkokat rajzol a Hold Hol a kegyelem, ami minden bűn alól felold?
Sietni kéne testvér Szeretni, lenni, élni A halállal nem békélni meg
Végtelen erő szorít Sejtem a sorsomat Az elmúláshoz elég egy mozdulat
Homokból épült arcom A tenger mossa majd el Kérdéseimre senki nem felel
Sietni kéne testvér Szeretni, lenni, élni A halállal nem békélni meg
Refrén: Álnokul hallgat a dal Üresen kong most a szó Elmondatott minden Ami elmondható
Szeress Reszkess Keress új reményt
Bújj el Hallgass Lásd meg újra a fényt
Veszíts Válassz Minden út egy helyre visz
Vakulj Égj el Valaki csak benned hisz
Refrén
Gyűrött a tegnapi ágy Szárazon ég a torok Gyöngyként gurulnak szét a verssorok
Hinnem kell a Jóban Mert csábít mindig a Rossz De házamban soha nem volt vendég a Gonosz
